A Google kutatóinak egy csoportja új céldátumot jelölt ki a posztkvantum kriptográfiára való átállásra, méghozzá a 2029-es évet. Ez többek között azt jelenti, hogy a Bitcoin – és sok más kriptovaluta – három éven belül kénytelen lesz olyan új kriptográfiai technikákat bevezetni, amelyek ellenállnak a kvantumszámítógépes támadásoknak. A posztkvantum kriptográfia olyan új kriptográfiai módszerek összessége, amelyeket úgy terveztek, hogy ellenálljanak a kvantumszámítógépek támadásainak. A lényege, hogy olyan matematikai problémákat használ, amelyeket sem a mai klasszikus számítógépek, sem a jövőbeli kvantumszámítógépek nem tudnak hatékonyan megoldani.

A posztkvantum kriptográfiának 2029-re élesben kellene lennie a Bitcoin hálózatán?

A Google egy blogposztban jelentette be az új ütemtervet. A szerzők szerint a kvantumszámítógépek jelentős fenyegetést jelentenek a jelenleg használt titkosításokra és a digitális aláírásokra. Március 30-án két fontos tanulmány jelent meg. Az egyiket Google-kutatók írták, a másikat az Oratomic nevű startup dolgozói, akik volt Google- és Caltech-mérnökök. A cikkek meglehetősen sűrű olvasmányok bárkinek, aki nem kriptográfus, de alapvetően új módszereket mutatnak be arra, hogyan lehet bizonyos kulcsfontosságú kriptográfiai rendszereket kvantumszámítógépekkel feltörni – a korábban gondolt erőforrásigény tizedével. Ez a Bitcoin szempontjából azért fontos, mert sokkal valószínűbbé válik, hogy valaki képes lesz olyan kvantumszámítógépet építeni, amely egy Bitcoin nyilvános kulcsból le tudja vezetni a hozzá tartozó privát kulcsot.

Ez annyira valószínű a kutatók szerint, hogy a Google nem is mutatta be az általuk használt kvantumáramköröket, hanem csak egy matematikai bizonyítást közölt arról, hogy ez lehetséges. A Google-tanulmány egyik társszerzője, Justin Drake azt írta, hogy a Google által épített szupravezető kvantumszámítógépnek percekbe fog telni feltörni egy privát kulcsot. A fent említett két tanulmány Peter Shor 1994-ben kidolgozott kvantumalgoritmusára hivatkozik, amely bizonyos típusú titkosítások feltörését nagyságrendekkel gyorsabbá teszi kvantumszámítógépekkel. Shor algoritmusa felhasználható lenne arra, hogy egy Bitcoin publikus kulcsból levezesse a privát kulcsot, de csak bizonyos esetekben. Ide tartoznak egyes régi Bitcoin-címek, köztük azok is, amelyeket maga a rejtélyes Bitcoin‑alkotó, Satoshi Nakamoto használt.

Ez azért különösen figyelemre méltó, mert ezeken a címeken több mint egymillió bitcoin található – vagyis a potenciális zsákmány több tízmilliárd dollár, nem beszélve arról a káoszról, amelyet a hálózaton okozna egy ilyen lépés. Az újabb címek is feltörhetők lennének kvantumszámítógéppel, de csak akkor, amikor egy tranzakció során nyilvánossá válnak, vagyis amikor egy rövid, 10 perces időablak során valaki Shor algoritmusával megszerezheti a privát kulcsot. Jelenleg nem létezik olyan kvantumszámítógép, amely erre képes lenne, még a Google és az Oratomic kutatóinak optimalizációit figyelembe véve sem. De nem elképzelhetetlen, hogy a jövőben valaki épít ilyet.

A Bitcoin közösség mindenesetre elég megosztott arról, hogy mennyire kell komolyan venni rövidtávon ezt a fenyegetést. Vannak, akik szerint néhány évtizedig nem kell komolyan foglalkozni a kérdéssel, míg más bennfentesek, mint Adam Back úgy látják, hogy néhány éven belül komolyan kvantumkészültséget kellene üzembe helyezni a hálózaton. A Google tanulmánya több lehetséges megoldást is javasol a blokkláncok számára. Ezek között vannak egyszerűbb lépések, például a coinok áthelyezése régi címekről új címekre, ha lehetséges, de olyanok is, mint a protokollok frissítése posztkvantum kriptográfiával. Ez a folyamat azonban egy nagy, régóta működő kriptohálózat esetében nem könnyű, és akár évekbe is telhet, mire egyáltalán megállapodnak a legjobb megoldásban.

https://www.youtube.com/watch?v=videoseries