Képzeld el, hogy megnyitod a banki applikációdat, és a lekötött betétek, valamint a folyószámla mellett egyetlen gombnyomással, teljesen biztonságosan vásárolhatsz bitcoint. Bár a magyar felhasználók számára ez még távolinak tűnik, az Európai Unió más országaiban már lassacskán a valóság.

Az olasz bankszektor tegnap történelmi mérföldkőhöz érkezett, amikor az olasz jegybank (Banca d’Italia) hivatalosan is megadta az engedélyt egy hagyományos banknak, a Banca Sellának a teljes körű kriptovaluta-szolgáltatások elindítására. De ami még ennél is komolyabb szintlépés: az itthon a CIB Bankot tulajdonló olasz óriás, az Intesa Sanpaolo a színfalak mögött mintegy egymillió euró értékben bitcoint vásárolt, hogy élesben tesztelje a rendszereit az ügyfelek kiszolgálására.

Bár egy magyar bankoló könnyen legyinthet egyet gondolván, hogy az olasz belügynek semmi köze a hazai banki helyzethez, valójában viszont van. Az Európai Unió egységes, mérföldkőnek számító MiCA (Markets in Crypto-Assets) szabályozása miatt az unióban megszerzett kriptós banki engedélyek „útlevélként” működnek. Ez azt jelenti, hogy ha egy olyan pénzügyi csoport, mint a CIB anyabankja (az Intesa Sanpaolo) vagy az UniCredit Csoport Olaszországban kiépíti a technológiát és megszerzi a jogi jóváhagyást, az elvben pillanatok alatt bevezethető lenne a magyarországi leányvállalatoknál is. Technikailag tehát semmi akadálya nem lenne annak, hogy a hazai UniCredit vagy CIB appban is megjelenjen a bitcoin, mint újabb szolgáltatás.

Akkor mégis miért nem történik meg ez nálunk is? A válasz sajnos a hazai szabályozási környezetben rejlik, amely finoman szólva sem bánik kesztyűs kézzel a digitális eszközökkel. Bár az uniós MiCA-rendelet elvileg kötelező érvényű keretet szab, a sokat vitatott 2025-ös hazai kriptotörvény ahelyett, hogy ösztönözné az innovációt és biztonságos mederbe terelné a piacot, inkább megbénította azt. Mint arról korábban többször is írtunk, a szigorú és sokszor rugalmatlan hazai szabályozás, a bürokratikus akadályok, valamint a bankokra kényszerített óvatosság miatt a magyar pénzintézetek jelenleg lépéshátrányban vannak.

Miközben az olasz jegybank partnerként segíti a bankokat a kriptokorszakba való átlépésben, addig a magyar szabályozási környezet inkább elrettenti a hazai szereplőket az ilyen jellegű fejlesztésektől. Emiatt a magyar ügyfelek továbbra is kénytelenek a validátor-szolgáltató által jóváhagyott centralizált tőzsdéken tartani a kriptovalutáikat ahelyett, hogy a megszokott, intézményi szinten védett és államilag garantált hazai banki háttérre támaszkodhatnának. Az olasz példa mindenesetre világosan megmutatja: a technológia és a szándék megvan a nagybankokban – a kérdés már csak az, hogy a magyar jogalkotás mikor lép fel végre és veszi észre, hogy a túlszabályozással nem megvédik, hanem elvágják a hazai piacot a jövő pénzügyi megoldásaitól.